A Megbocsájtás

A múltkori írásomban volt szó arról, hogy a döntéseink jellemzik a tudatosságunk tisztaságát. Most viszont még annyival kiegészíteném, hogy a Szellemi nagyságot pedig a megbocsájtásra való képesség mutatja.
Minél jobban képes valaki megbocsájtani, annál inkább van mögötte komoly múlt, sok-sok megtapasztalás és rengeteg életek.
Valójában az én meglátásom szerint talán pont ezért vágyott valamikor réges-régen a Minden EGY, a tökéletes Szellem a duális világra, a földi leszületésre, hogy megtapasztalhassa a Szeretetet.
De azt nem lehet megtapasztalni, ami természetes és van, ezért szükségünk volt egy olyan lehetőségre, ahol a Tökéletes Szeretet megtapasztalhatja önmagát. És ez igaz, emberi ésszel nehezen felfogható, de mégis érthető, hogy, ha minden tökéletes és szeretettel teli, akkor ott minden csak van és nincs semmilyen megpróbáltatás.
Pedig ahhoz, hogy a szeretet nagyságát megérthessük és megéljük, ahhoz bizony feladatok kellenek és kihívások.
Amivel a legjobban le lehet mérni a Szeretetet, az pedig nem más, mint maga a megbocsájtás.
Egy anya, aki itt a földön a lehető legmagasabb szeretetet képes megélni, a gyermeke iránt, bármit tesz a gyermeke elfogadja olyannak amilyen és megbocsájt, ha kell ezerszer.
Nekünk is ez a feladatunk, azért kapjuk azt a rengeteg megpróbáltatást embertársainktól, hogy nekünk jobb legyen és megtanuljunk Szeretni és meg kell értenünk, hogy ez a mi döntésünk volt és értünk van.
Az összes megbántás amit megélünk, valójában belőlünk indult el, mi kértünk meg olyan lelkeket, hogy segítsenek a mi fejlődésünkben, akik egyáltalán nem akartak minket bántani, de megtették, mert szeretnek minket.
Ezért az igazi megbocsájtás nem az, amikor valakire már nem haragszunk és megbocsájtunk neki. Amikor valakinek megbocsájtunk még magában hordozza azt, hogy Te fölötte helyezkedsz el és nagy kegyesen azt mondod neki, hogy fátylat rá, már nem haragszom és megveregeted a vállát.
De valójában az igazi megbocsájtás az, amikor már azt is tudod és elfogadod, hogy valójában nem volt és nincs is mit megbocsájtani, ugyanis minden érted volt, rólad szólt és igazából pont Te idézted elő, azért, hogy tapasztalj és fejlődj. Mindehhez csak segítséget kaptál hozzá valakitől aki Szeret téged.
Ezt aki megérti és valóban érzi is miről van itt szó, az már véleményem szerint nincs messze az igaz SZERETETTŐL.
Jó utat ehhez mindenkinek....


2010.01.28.