Tudatosság a
mindennapokban(folytatás): A Jelek
A tudatosságról
írtam legutóbb, hogy a tudatosságunkat segítik és támogatják a jelek. Persze
csak abban az esetben, ha azt valóban jeleknek tekintjük és megtanuljuk ezeket
észrevenni, illetve értelmezni is.
A másik véglet,
amikor valaki már paranoid módon mindenbe jelzéseket lát bele. Természetesen
ebben is meg kell találni a helyes középutat.
Van egy nagy
igazság ezzel kapcsolatban.
Minden jel, amit
annak gondolsz!
És persze
mindenbe mindent bele lehet magyarázni és annak az ellenkezőjét is.
Éppen ezért ebben
is csak az Önismeretünk, a magunkkal szembeni Őszinteségünk és a Tudatosságunk
szintje fog igazán segíteni és a helyes irányt megmutatni.
Na de mik is
lehetnek ezek a bizonyos jelek?
Szedjük őket
csoportokba:
-
Előre
jelző
-
Valaminek
a végét jelző
-
Figyelmet
és foglalkozást igénylő dolgokra rámutató jelzések
Vegyük sorba
ezeket.
Előre jelző talán
a leggyakoribb jelzéscsoport. Minden olyan dolog ide tartozik, amik ismétlődve,
akár egyre erősebb és intenzívebb formában történnek meg.
A legkézenfekvőbb
ide tartozó események:
-
Testi
tünetek
-
Sérülések
-
Balesetek,
Koccanás autóval
-
El
szeretnénk valahová jutni, de minden igyekezetünk ellenére, mintha egyre
távolabb kerülnénk tőle
-
Rossz
érzés
-
Visszatérő
képek, események, amiket nap mint nap látunk (észre veszünk)
-
„véletlen”
találkozás valakivel, akire esetleg gondoltunk is előtte, stb.
Természetesen ezt
nem tudom teljességében leírni, inkább csak rámutatni szeretnék, hogy milyen formában
próbál nekünk utat mutatni az élet, vagyis a bennünk lévő tudatosság.
Ezeket meg lehet
tanulni meglátni és értelmezni. A lényeg az, hogy valaki bizonyíték értékűen
megtapasztalja, hogy a dolgok nem véletlenül történnek. Semmi sem csak úgy
megjelenik, hanem mindennek van valamilyen formában előjele. A legtöbb esetben
persze az a baj, hogy ezeket nem merjük észrevenni.
Nézzük a
valaminek a végét jelző csoportot.
Mondhatnám, hogy
szinte ide lehet másolni az előző csoport felsorolásait.
Szinte ugyan ezek
a dolgok lehetnek a jelzések, akkor is, ha valami már nem szolgál minket, ideje
lenne lezárni, de még mindig pumpáljuk bele az energiát. Felruházzuk mindennel
csak ne kelljen változtatni és tovább állni.
A legfontosabb
jelzés ebben a csoportban úgy gondolom a testi tünetek és az érzések.
Egyszerűen elfogy az energiánk abban, amit csinálunk, már semennyire nem okoz
örömet.
Ne lepődjünk meg
azon se, ha egyre több dolog akar minket megakadályozni, abban, hogy végezzük
azt a bizonyos dolgot.
És a következő
csoport a figyelmet kívánó dolgok csoportja.
Ez egy sokkal
kifinomultabb energia. Ugyanis ezek a jelzések nem valaminek a végét és a
kezdetét jelzik, hanem azt próbálják megmutatni, hogy valami elakadt, megrekedt
és valamin változtatni kell.
A jelek
kielemzése egy alap ismeretet igényelnek. Minden az életben, egy adott
rendszerben történik, így könnyebben tudunk következtetni, hogy ezek miről
szólnak.
A legfontosabb
talán az, hogy merjük és akarjuk is az életet kicsit más szemmel nézni.
Ne egy kényszer
pályának megélni, hanem egy ennél sokkal rugalmasabb, képlékenyebb és
változtatható csodaként felfogni.
2020. 02. 20.
Böjtös Zsolt