Vágyak. Mit engedsz meg magadnak?
Ezen a témán mostanában sokat gondolkoztam. Figyeltem
magam és az embereket, hogy valóban ki mit enged meg magának. Itt nem arra gondolok ki mennyire gátlástalan
és pofátlan, sokkal inkább arra, hogy a mindennapokban ki hogyan korlátozza
magát és az élete lehetőségeit.
Azt gondoljuk, hogy megteszünk mindent, amit
csak elénk sodor az ég és amire csak lehetőségünk nyílik. Erre én azt mondom,
hogy sajnos a töredékét sem.
A probléma sokkal inkább visszább, a
gyökereknél keresendő. Természetes, hogy amely lehetőségek megtalálnak azokat
igyekszünk megélni - sajnos nagyon sok esetben még ezeket sem – de valójában mi
van azokkal a kihívásokkal, amelyek képesek lennének kimozdítani minket a napi
komfortzónánkból. Olyan eseményekről beszélek, melyeket nem fojt meg már
csírájában a kishitűség, a félelem attól, hogy mit fognak szólni mások és persze
attól, hogy kudarcot vallunk.
Ezen kívül még rengeteg korlátozó tényező
befolyásol minket. Ilyenek például a minták, amiket láttunk vagy pont nem
láttunk soha környezetünkben, vagy a hiedelem rendszerek, amelyek rengeteg külső
inger által alakultak ki bennünk.
A gond az, hogy legtöbb esetben ezek
köszönőviszonyban sincsenek velünk, vagy igencsak érintőlegesen.
Az életünk legnagyobb részét - anélkül, hogy észre
vennénk - nem saját vágyunk szerint éljük, hanem amit az élet ránk aggatott.
Leggyakrabban a szülők vágyai ragadnak ránk. Vagy azok, amelyeket ők nem voltak
képesek megvalósítani vagy egyszerűen csak megálmodtak maguknak valamit, hogy
neked milyennek kell lenned. Természetesen te anélkül, hogy ezt felfognád, véghez
viszed, akár az életed végéig is, ha úgy alakul. Persze nem csak ez az eset
szokott előfordulni.
Sok esetben a lehetőségek sodrása és az orrunk
előtt megnyíló élethelyzetek döntik el helyettünk, hogy mit fogunk csinálni.
Ezekkel mind nincs is gond, de kérdem én:
Valóban csak ennyi lenne az élet?
Tényleg csak ezért élünk és vagyunk itt a földön,
hogy elénk pottyant morzsákat szedegessünk fel?
Mi lenne, ha egyszer nem érnénk be a
morzsákkal, hanem mi sütnénk végre magunknak egy finom kenyeret. Jó ropogósat.
Ez olyan lehetetlen?
Nem, nem az.
Csak annyi, hogy merek kitűzni egy célt.
Először csak picit. Aztán egyre bátrabban és merészebben, egyre nagyobbakat. A
végén már akár hihetetlennek tűnő vágyaink is lehetnek. Természetesen semmi nem
lehetetlen. Csak az eddig magadról kialakult kép és a tapasztalataid mondatják
veled bármire is, hogy lehetetlen.
Én jártam tűzön, illetve parázson. Higgyétek
el az valóban lehetetlennek tűnt egy materiális gépgyártás-technológus aggyal
gondolkozó ember számára, amilyen én voltam. Semmit nem akartam ezzel kapcsolatban
elhinni. Viszont kipróbáltam. Természetesen úgy, hogy semmi csalás ne történhessen
közben. Én segítettem rakni a tüzet -nagyot ám 😊- 1 köbméter rönk fából és én is
akartam meggyújtani. A végén akármennyire is hihetetlen, minden addigi elképzelésem,
tapasztalatom és hiedelmem ellenére, képes voltam átmenni a minimum 800 fokos
izzó parázson. Nem ám 1-2 lépést, hanem legalább 3-4 métert, mindenféle sérülés
nélkül. Na erre mondhatjuk, hogy ez csoda!
Semmi nem lehetetlen. Csak maximum a tudásod hiányos,
nem elegendő az adott feladathoz.
Mindig a tudás hiánya okozza a félelmeket
bennünk.
Ma már tudom, hogy lehetséges a tűzön járni,
ezért nem okoz félelmet, persze ettől még hatalmas dolog és csak tisztelettel
odafigyeléssel lehet véghezvinni.
Bármilyen vágyad és célod lehet. Bármit képes vagy
elérni, csak a tudásodat kell fokozatosan bővíteni és szépen fokozatosan
bevenni a várat.
Álmodd meg a saját vágyaidat és vidd véghez őket.
Az élet túl rövid ahhoz, hogy csak más életét éld és csak morzsákat szedegess.
Süsd meg végre a saját kenyered. Bátorság.
Tapasztalatból mondom, hogy bármit képes vagy
véghezvinni. Csak kérlek egyszer próbálj meg a megszokottól eltérőt álmodni és cselekedj.
Ha az volt az álmod, hogy egyszer egy bizonyos
helyen szeretnél élni , akkor itt az idő. Ha az volt a vágyad, hogy valami
egészen mást szeretnél csinálni, mint a jelenlegi munkád, akkor ne habozz vágj
bele.
Próbáld meg meghaladni saját magad. Bármivel, amit
eddig még nem tettél. Meg fogod látni, hogy a lelked felszabadul és elkezdesz szárnyalni.
Eljött az idő.
Én már megálmodtam a magam vágyát, és Te?