A Jelek

Tudatosság a mindennapokban(folytatás): A Jelek

A tudatosságról írtam legutóbb, hogy a tudatosságunkat segítik és támogatják a jelek. Persze csak abban az esetben, ha azt valóban jeleknek tekintjük és megtanuljuk ezeket észrevenni, illetve értelmezni is.

A másik véglet, amikor valaki már paranoid módon mindenbe jelzéseket lát bele. Természetesen ebben is meg kell találni a helyes középutat.

Van egy nagy igazság ezzel kapcsolatban.

Minden jel, amit annak gondolsz!

És persze mindenbe mindent bele lehet magyarázni és annak az ellenkezőjét is.

Éppen ezért ebben is csak az Önismeretünk, a magunkkal szembeni Őszinteségünk és a Tudatosságunk szintje fog igazán segíteni és a helyes irányt megmutatni.

Na de mik is lehetnek ezek a bizonyos jelek?

Szedjük őket csoportokba:

-       Előre jelző

-       Valaminek a végét jelző

-       Figyelmet és foglalkozást igénylő dolgokra rámutató jelzések

Vegyük sorba ezeket.

Előre jelző talán a leggyakoribb jelzéscsoport. Minden olyan dolog ide tartozik, amik ismétlődve, akár egyre erősebb és intenzívebb formában történnek meg.

A legkézenfekvőbb ide tartozó események:

-       Testi tünetek

-       Sérülések

-       Balesetek, Koccanás autóval

-       El szeretnénk valahová jutni, de minden igyekezetünk ellenére, mintha egyre távolabb kerülnénk tőle

-       Rossz érzés

-       Visszatérő képek, események, amiket nap mint nap látunk (észre veszünk)

-       „véletlen” találkozás valakivel, akire esetleg gondoltunk is előtte, stb.

Természetesen ezt nem tudom teljességében leírni, inkább csak rámutatni szeretnék, hogy milyen formában próbál nekünk utat mutatni az élet, vagyis a bennünk lévő tudatosság.

Ezeket meg lehet tanulni meglátni és értelmezni. A lényeg az, hogy valaki bizonyíték értékűen megtapasztalja, hogy a dolgok nem véletlenül történnek. Semmi sem csak úgy megjelenik, hanem mindennek van valamilyen formában előjele. A legtöbb esetben persze az a baj, hogy ezeket nem merjük észrevenni.

Nézzük a valaminek a végét jelző csoportot.

Mondhatnám, hogy szinte ide lehet másolni az előző csoport felsorolásait.

Szinte ugyan ezek a dolgok lehetnek a jelzések, akkor is, ha valami már nem szolgál minket, ideje lenne lezárni, de még mindig pumpáljuk bele az energiát. Felruházzuk mindennel csak ne kelljen változtatni és tovább állni.

A legfontosabb jelzés ebben a csoportban úgy gondolom a testi tünetek és az érzések. Egyszerűen elfogy az energiánk abban, amit csinálunk, már semennyire nem okoz örömet.

Ne lepődjünk meg azon se, ha egyre több dolog akar minket megakadályozni, abban, hogy végezzük azt a bizonyos dolgot.

És a következő csoport a figyelmet kívánó dolgok csoportja.

Ez egy sokkal kifinomultabb energia. Ugyanis ezek a jelzések nem valaminek a végét és a kezdetét jelzik, hanem azt próbálják megmutatni, hogy valami elakadt, megrekedt és valamin változtatni kell.

A jelek kielemzése egy alap ismeretet igényelnek. Minden az életben, egy adott rendszerben történik, így könnyebben tudunk következtetni, hogy ezek miről szólnak.

A legfontosabb talán az, hogy merjük és akarjuk is az életet kicsit más szemmel nézni.

Ne egy kényszer pályának megélni, hanem egy ennél sokkal rugalmasabb, képlékenyebb és változtatható csodaként felfogni.

2020. 02. 20.

Böjtös Zsolt